Woodcock Johnson Kognitív Képességek Teszt

A mérőeszköz magyar elnevezése

Woodcock Johnson Kognitív Képességek Teszt

A mérőeszköz angol elnevezése

Woodcock Johnson III Tests of Cognitive Abilities

Rövídített név

WJ III

Publikálás éve

1977

Szerző neve

Woodcock és Johnson

A teszt célja

Kognitív folyamatok felmérése gyerekeknél és feln?tteknél. A teszt számos sz?ksávú képesség mellett 7 széles-sávú képességet mér: Megértés-tudás (Gm), Hosszútávú el?hívás (Ghv), Vizuális-téri gondolkodás (Gv), Auditív feldolgozás (Ga), Fluid gondolkodás (Gf), Rövidtávú emlékezet (Gre), Feldolgozási sebesség (Gs).

Fordította

Katona, N. (2004).

Reliabilitás

A WJ III szubtesztjeinek megbízhatóságát becsl? alfák magasak, a legtöbb esetben 0,8 vagy efölöttiek. A mér?eszköz teszt-reteszt megbízhatósága 1-2 év id?intervallumot figyelembe véve 0,57 és 0,91 között mozog.

Validitás

A teszt validitását az általános képességek növekedése és az id?sebb életkori övezetekben megfigyelhet? hanyatlás egyaránt bizonyítja. A WJ III mér?eszközt a Wechsler Intelligenciateszttel és a Standford-Binet Intelligenciatesztekkel is összevetették. A magas korrelációk (0,60 - 0,70) összességében a teszt érvényességét támasztották alá.

Norma

A normákat Amerikában 8.800 f?s reprezentatív mintán készítették el.

Alkalmazható életkori övezet

2 éves kortól 90 éves korig

Felvételi jogosultság

C

Kitöltés ideje

A teljes teszt felvétele kb. 60-70 perc.

Teszt tipus

Intelligencia

Teszt altípus

Intelligencia

Javasolt felhasználási környezet

A klinikai munkában és a gyakorlatban egyaránt alkalmas a 2-90 éves személyek általános kognitív képességeinek feltárására.

Kiértékelés módja

A szubteszteken elért nyerspontszámok átváltása standard pontszámokká a hazai normák segítségével.

Külföldi referencia

Woodcock, Richard W., K.S. McGrew, and Nancy Mather. Woodcock-Johnson III. Rolling Meadows, IL: Riverside Publishing, 2007.

Hazai referencia

Katona, N., Janocha, M. (2004) Az intelligenciavizsgálatok új generációja: a Woodcock-Johnson intelligencia-teszt ismertetése. El?adás. A Nevelési tanácsadók IV. országos Szakmai Találkozója, Absztrakt kötet 24.o., Budapest, 2004. január 22.

Kategória

Intelligencia és általános mentális képességek

Beck Depresszió Kérd?ív (rövidített változat)

A mérőeszköz magyar elnevezése

Beck Depresszió Kérd?ív (rövidített változat)

A mérőeszköz angol elnevezése

Beck Depression Inventory

Rövídített név

BDI

Publikálás éve

1996

Szerző neve

Beck, Aaron T., Steer, Robert A., Brown, Gregory K.

A teszt célja

A 9 tételb?l álló önjellemz? skálát a hangulatzavarok feltárására dolgozták ki. A mér?eszköz eredeti változata (BDI-II) 21 tételb?l áll. Többféle rövidített változata is megtalálható a nemzetközi szakirodalomban (pl. 7 és 13 tételes változatok).

Fordította

Kopp és mtsai., 1990.

Reliabilitás

A 9 tételes rövidített skála bels? konzisztenciáját becsl? Cronbach-alfa mutató 1794 f?s hazai mintán 0,83. A mér?eszköz diagnosztikai megbízhatósága különbözik a férfi és a n?i mintán. Férfiak körében a 18 pontos leválasztási kritérium 100 %-os szenzitivitással és 97,2 %-os specificitással jellemezhet?. N?knél a 15 vagy 16 pontos leválasztási kritérium mutatkozik legkedvez?bbnek, mivel a mér?eszköz szenzitivitása és specificitása egyaránt magas (Rózsa, 2001).

Validitás

Az elmúlt években a 9 tételes skálát számos hazai vizsgálatban alkalmazták, melyek a skála konstruktum validitását támasztották alá (Kopp és Fóris, 1995, Kopp és Skrabski, 1995).

Norma

A Hungarostudy vizsgálatokból (Kopp és mtsai., 1995, 1999, 2003).

Alkalmazható életkori övezet

16 éves kortól.

Felvételi jogosultság

B

Kitöltés ideje

Kb. 5 perc.

Teszt tipus

Önjellemz? klinikai kérd?ív

Teszt altípus

Javasolt felhasználási környezet

Klinikai gyakorlatban, kezelési hatékonyság vizsgálatokban, kutatásban.

Kiértékelés módja

A nyerspontszámok összegzése, majd összevetése a depresszió súlyossági övezetekkel.

Külföldi referencia

Kopp, M., Skrabski, Á., Szedmák, S. Socioeconomic factors, severity of depressive symptomatology, and sickness absence rate in the Hungarian population. Journal of Psychosomatic Research 1995; 39(8): 1019–1029.

Hazai referencia

Rózsa, S., Szádóczky, E., Füredi, J. (2001). A Beck Depresszió Kérd?ív rövidített változatának jellemz?i a hazai mintán. Psychiatria Hungarica, 16(4), 379-397. Kopp, M., Skrabski, Á., Czakó, L. Összehasonlító mentálhigiénés vizsgálatokhoz ajánlott módszertan. Végeken 1990; 1, 2: 4–24. Kopp, M., Fóris, N. A szorongás kognitív viselkedésterápiája. Végeken Kiadó. 1995.

Kategória

Klinikai- és neuropszichológiai teszt

Bender Vizuo-motoros Gestalt Teszt II változat

A mérőeszköz magyar elnevezése

Bender Vizuo-motoros Gestalt Teszt II változat

A mérőeszköz angol elnevezése

Bender Visual Motor Gestalt Test

Rövídített név

Bender II

Publikálás éve

1979

Szerző neve

Brannigan, Gary G. és Decker, Scott L

A teszt célja

Neuropszichológiai károsodások felmérése, speciális vizuo-motoros deficitek azonosítása. A mér?eszközt a legtöbb szakember, mintegy bevezet? eszközként használja, mivel az egyszer? felépítése kevéssé vált ki ellenállást a vizsgálati személyb?l. Gyakran a neuropszichológiai károsodások alapvet? sz?r?tesztjeként alkalmazzák. A mér?eszköz legújabb változata (Bender II) a felmért képességek kiterjesztése érdekében újabb ábrákkal b?vült. A vizuo-motoros memória új felidézési eljárása sokkal átfogóbban képes megragadni a vizuo-motoros készségeket, mint a korábbi változatban. Az egyszer? kiegészít? motoros és perceptuális képességeket feltáró feladatok lehet?vé teszik a speciális vizuo-motoros deficitek azonosítását.

Fordította

Nincs publikált hazai adaptációja.

Reliabilitás

A teszt-reteszt reliabilitás értéke, a két mérés között eltelt id? függvényében lehet 0,50 vagy akár 0,90. Koppitz 0.80-os korrelációs együtthatóról számol be 20 különböz? reliabilitás vizsgálat alapján, feltételezhet?, hogy az átlagos általános iskolás gyerekeknél stabil minták figyelhet?ek meg.

Validitás

A Bender-Gestalt II validitását számos kutatás igazolja. A Stanford Binet és a WAIS-III mér?eszközökkel összevetve az alábbi korrelációkat kapták: másolás 0,47-0,54. felidézés 0,21-0,48. A validitást különböz? kritériumcsoportok segítségével is elvégezték: pl. mentálisan sérültek, tanulási zavarosak, ADHD személyek, autisták.

Norma

4000 f?s amerikai reprezentatív minta, 4-85 évesek. A hazai szakemberek az értékelésnél többnyire a külföldi normákat használják, vagy a mér?eszköz korábbi változatát.

Alkalmazható életkori övezet

4 éves kortól

Felvételi jogosultság

B

Kitöltés ideje

10-15 perc

Teszt tipus

Kognitív fejl?dés, Neuropszichológia.

Teszt altípus

Javasolt felhasználási környezet

A kutatási eredmények rávilágítottak arra, hogy vizuo-motoros érettség szorosan együttjár a nyelvi készségekkel és az intelligencia különböz? funkcióival. A Bender-teszt bármelyik edukációs, pszichológiai vagy neuropszichológiai mérés hasznos bevezet? módszere lehet. A Bender-teszt akár az iskolaiérettség-vizsgálatok sz?r?tesztjeként, vagy pszichogeriátriai felmérésekben egyaránt jól használható. A mér?eszköz következ? területeken való alkalmazhatóságát számos kutatási erdmény és tapasztalat támasztja alá: ADHD, értelmi fogyatékosság, tanulási zavarok, tehetséggondozás, autizmus, Alzheimer kór. (OS Hungary)

Kiértékelés módja

Az értékelés egy 5 pontos skála szerint történik, lényegében a kitölt? egyes ábrái és az ingert tartalmazó kártyán szerepl? ábra közötti eltéréseket kell felmérni.

Külföldi referencia

Brannigan, G. G., & Decker, S. L. (2003). Bender Visual-Motor Gestalt Test, Second Edition. Itasca, IL: Riverside Publishing. Reynolds, C. R. (2007). Koppitz-2: The Koppitz Developmental Scoring System for the Bender-Gestalt Test. Austin, TX: Pro-Ed Inc.

Hazai referencia

Kotta, I. (2005). A bender-próba értelmezési lehet?ségei a gyerekkori érzelmi zavarok feltárásában. Erdélyi Pszichológiai Szemle, 6(3), 191-2008.

Kategória

Klinikai- és neuropszichológiai teszt

Benton teszt

A mérőeszköz magyar elnevezése

Benton teszt

A mérőeszköz angol elnevezése

Benton Visual Retention Test - Revised

Rövídített név

BVRT

Publikálás éve

1981

Szerző neve

A. L. Benton

A teszt célja

A Benton által kidolgozott vizuális emlékezet teszt a klinikus, neuropszichológus és a tudományos kutatásokat végz? szakemberek számára kifejlesztett egyszer? és gyorsan értékelhet? mér?eszköz, amely a memóriazavarok, továbbá a téri tájékozódás és a motoros viselkedés terén jelentkez? problémák azonosítását teszi lehet?vé. A BVRT három különböz?, nagyjából egyenérték? feladatsorból áll (C, D és E), továbbá négy alternatív felvételi módból (A, B, C, és D). Mindhárom feladatsor tíz geometriai alakzatot tartalmazó elrendezésb?l áll. (a teszt hivatalos hazai forgalmazójának /OS Hungary/ weboldaláról)

Fordította

OS Hungary

Reliabilitás

Az egyes pontozók által adott értékek az összpontszám tekintetében igen magas egybeesést mutatnak a BVRT A felvétele során. Egy korai vizsgálatban Wahler (1956) 0,97-es korrelációs együtthatót talált két független pontozó által adott hibázások összpontszáma között. Egeland, Rice és Penny (1967) három vizsgálatvezet?nél átlagosan 0,94-es korrelációs együtthatót jelzett a Hibázások pontszámában és 0,90-es korrelációt a Jó alakzatok pontszámának tekintetében. Egy frissebb vizsgálatban normál és id?s személyek nagy vizsgálati mintáján Swan, Morrison és Eslinger (1990) a pontozók között magas pontozói megbízhatóságot talált (0,98), külön-külön a Jó alakzatok pontszáma és a Hibázások pontszáma pedig 0.97-es korrelációt mutatott. Egeland és munkatársai (1967) azt találták, hogy a pontozók közti egybeesés igen magas a BVRT C felvételi módjánál is, a Hibázások pontszáma átlag 0,97-es egyezést mutatott a pontozók körében. Hasonlóan ehhez, egy depressziós paciensek körében végzett vizsgálat során Engelsmann és munkatársai (1988) azt találták, hogy a Jó alakzatok és a Hibázások pontszámának meghatározásakor két pontozó közötti egyezés együtthatója 0,94 és 0,97 volt. Steck és munkatársainak (1990) vizsgálata alapján a feladatsorok bels? konzisztenciáját becsl? Cronbach-alfa mutató a BVRT C esetében 0,76, a D változat esetében 0,79, míg az E változat esetében 0,79.

Validitás

Breidt (1970) a BVRT-ben nyújtott teljesítményt korreláltatta a WAIS számos különböz? szubtesztjein elért eredménnyel, mint a számterjedelem, a mozaik-próba, a szimbólumkeresés és a tárgy-összerakás. A minta agysérült betegekb?l állt. A korrelációs együtthatók 0,46 és 0,62 között váltakoztak. A számterjedelem szubteszt és a BVRT-ben nyújtott teljesítmény között volt a legalacsonyabb az együttjárás. Heilbrun tanulmánya (1960) meger?sítette azt, hogy a számterjedelem szubteszt és a BVRT teszten elért eredmény egymástól független, és csak enyhe korrelációt talált a BVRT-ben nyújtott teljesítmény és a három nem verbális vizuális emlékezeti szubteszt között.

Norma

USA: 180 személy (2000), 1400 gyermek és feln?tt (1963, 1978)

Alkalmazható életkori övezet

8 éves kortól feln?tt korig

Felvételi jogosultság

B

Kitöltés ideje

Feladatsoronként 5 perc

Teszt tipus

Kognitív fejl?dés, Neuropszichológia.

Teszt altípus

Vizuális észlelés, memória

Javasolt felhasználási környezet

A teszt bizonyítottan a legkiválóbb eszköz arra, hogy elkülönítse a pszichiátriai betegek és a neurológiai zavarokban szenved?k figyelmi problémáit. Emellett általában véve is hatékony klinikai és kutatási segédeszköz, minthogy lehet?vé teszi a vizuális percepció, a vizuális memória és a vizuo-konstruktív képességek mérését.

Kiértékelés módja

Értékel?lap segítségével, a viszonyítás többnyire a nemzetközi normákhoz történik.

Külföldi referencia

Benton, A. L. (1974). Revised Visual Retention Test (4th ed.). New York: Psychological Corporation. Lezak, M. D., Howieson, D. B., & Loring, D. W. (2004). Neuropsychological assessment (4th ed.). New York: Oxford University Press.

Hazai referencia

Benton Vizuális Emlékezet Teszt (BVRT). Kézikönyv. OS Hungary

Kategória

Klinikai- és neuropszichológiai teszt

Családstruktúra teszt

A mérőeszköz magyar elnevezése

Családstruktúra teszt

A mérőeszköz angol elnevezése

Family System Test

Rövídített név

FAST

Publikálás éve

1993

Szerző neve

T. Gehring

A teszt célja

A FAST a személy családon belüli és társas kapcsolati érzelmi köt?déseit és hierarchikus kapcsolati struktúráját feltáró projektív technika. A családi struktúra-rendszer elméleten alapul, mely szerint az egészséges családoknak kiegyensúlyozott kapcsolati struktúrájuk (összetartás és kiegyensúlyozott hierarchia), és világos generációs határaik vannak, valamint rugalmasan szervez?dnek. A teszt egyénileg és családosan is felvehet?. Érdekessége, hogy a tesztfelvétel során a résztvev?k teszttel kapcsolatos reflexiói mindkét folyamathoz nagyban hozzájárulhatnak. (a hivatalos forgalmazó /OS Hungary/ honlapjáról)

Fordította

Baktay és mtsai., 2011.

Reliabilitás

A gyerekek és serdül?k FAST Családstruktúra-teszt kirakásai (6–12. osztályosok, N=165) jó teszt-reteszt reliabilitást mutattak (Gehring és Feldmen, 1988). Az egyhetes id?szakon belüli korrelációs együttható átlagosan 0,62 volt a kohézió és 0,72 a hierarchia esetében.

Validitás

A gyerekek és serdül?k FAST Családstruktúra-teszt kirakásait a Családi Alkalmazkodóképesség és Kohézió Skála (FACES-III), valamint a Moos és Moos-féle (1974) Családi Környezet Skálával (FES) vetették össze. A konvergens és a diszkriminációs validitás összességében elfogadhatónak bizonyult. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a gyerekek esetében a diszkriminációs validitás gyenge, vagyis a konceptuálisan különböz? dimenziók között enyhe korrelációt kaptak a kutatók (Gehring, 1993).

Norma

Német, amerikai, svájci, orosz, angol, japán és hazai vizsgálati mintákon nyert eredmények alapján

Alkalmazható életkori övezet

6 éves kortól

Felvételi jogosultság

C

Kitöltés ideje

Egyénileg: 5-10, Csoportosan: kb. 30 perc.

Teszt tipus

Projektív teszt

Teszt altípus

Javasolt felhasználási környezet

A teszt egyénileg és családosan is felvehet?, használható a klinikumban és a kutatásban, a családi struktúra feltárására, a biopszichoszociális problémák azonosítására, és a megel?z? és terápiás beavatkozások megtervezésére és értékelésére. A teszt az alkalmazás során egyidej?leg szolgál diagnosztikus és terápiás célokat.

Kiértékelés módja

A vizsgálati ?rlap segítségével a mutatók kb. 10 perc alatt kiszámíthatók.

Külföldi referencia

Gehring, T. M. (1998). Family System Test (FAST). Hogrefe & Huber Publishers, Seattle, Toronto, Bern, Göttingen. Magyarul: Family System Test (FAST). OS Hungary Tesztfejleszt?, Budapest, 2011. Gehring, T. M., Feldman, S. S. (1988). Adolescents' perceptions of family cohesion and power: A methodological study of the Family System Test. Journal of Adolescent Research, 3, 33–52. Gehring, T. M., Marti, D. (1993). The Family System Test: Differences in perception of family structures between nonclinical and clinical children. The Journal of Child Psychology and Psychiatry and Allied Disciplines, 34, 363–377.

Hazai referencia

http://www.webcreator.hu/tankonyv/3_2_1.html

Kategória

Személyiségteszt

Frostig-teszt

A mérőeszköz magyar elnevezése

Frostig-teszt

A mérőeszköz angol elnevezése

Developmental Test of Visual Perception, Second Edition

Rövídített név

DVTP-2

Publikálás éve

1993

Szerző neve

D. D. Hammill, N. A. Pearson, J. K. Voress

A teszt célja

A tanulási zavarok egyik gyakori tünete a vizuális percepció zavara, amely a tanulási zavarok kialakulásában is fontos szerepet játszik. A Marianne Frostig és munkatársa által kidolgozott mér?eszköz a vizuális percepció zavarát az alábbi 8 terület feltérképezésével vizsgálja: szem és kéz koordináció; másolás; alak-háttér állandóság; alakkonstancia; térbeli helyzet; térbeli összefüggések; vizuo-motoros sebesség; vizuális zártság.

Fordította

OS Hungary

Reliabilitás

A mér?eszköz bels? konzisztencia mutatói minden korcsoportnál magasak: 0,8 és 0,9 közöttiek. A mér?eszköz pontozói együttjárásai 0,92 és 0,99 között vannak (Colarusso és Hammill, 1972).

Validitás

A DVTP-2 szoros együttjárást (r=0,78) mutatott a Motor-Free Visual Perception Test-el (MVPT) és a Developmental Test of Visual-Motor Integration (VMI) mér?módszerrel (r=0,87), (Colarusso és Hammill, 1972, Beery, 1989). .

Norma

1972 f?s reprezentatív amerikai gyermek minta, 4-10 évesek.

Alkalmazható életkori övezet

4-10 éves

Felvételi jogosultság

B

Kitöltés ideje

35-60 perc

Teszt tipus

Kognitív képességek

Teszt altípus

Vizuális észlelés

Javasolt felhasználási környezet

A mér?eszköz a Frostig-féle terápia fontos eleme. A hazánkban is népszer? terápiás módszer eredményesen alkalmazható óvodás és kisiskoláskorban a különböz? részlépesség-zavaros, hátrányos helyzet? és fogyatékos gyermekeknél. A DTVP-2 teszt az eredeti eljárás tovább fejlesztett változata, amelyben a felmért területek számát növelték és az életkori övezetet kiterjesztették 10 éves korig.

Kiértékelés módja

A vizsgálati ?rlap segítségével a mutatók kb. 10 perc alatt kiszámíthatók.

Külföldi referencia

Hammil, D. D. Pearson, N. A., Voress, J. K. (1993). Developmental test of visual perception (2nd. ed). Austin, TX: Pro-Ed.

Hazai referencia

Lányiné Engelmayer Ágnes: Képességzavarok diagnosztikája és terápiája a gyógypedagógiai pszichológiában, Akadémiai Kiadó, Bp., 2004. – Gerebenné Várbíró Katalin: A Frostig-terápia hatása a pszichikus képességek fejl?désére a tanulási zavar jeleit mutató gyermekeknél.

Kategória

Intelligencia és általános mentális képességek

GAT

A mérőeszköz magyar elnevezése

GAT

A mérőeszköz angol elnevezése

Genreal Ability Test

Rövídített név

GAT

Publikálás éve

2007

Szerző neve

Pauline Smith, Chris Whetton, Louise Caspall

A teszt célja

Az általános mentális képességeket feltáró tesztbattéria (GAT) az alábbi 4 képességtesztb?l áll: Verbális, Nonverbális, Numerikus és Térbeli. Az egyes képességtesztek önállóan is alkalmazhatók. A verbális feladatsor különböz? szavak jelentésének ismeretét és analógiás használatának képességét méri fel. A nonverbális rész olyan észlelési feladatokból áll, amelyben absztrakt figurákat kell csoportosítani valamilyen általánosítás alapján, nyelvi kifejezések nélkül. A numerikus feladatsor a különböz? számok közötti kapcsolatok felismerésének képességét teszteli, melyek jó megoldásához nem szükséges jelent?s matematikai tudás. A térbeli feladatok a háromdimenziós térben elhelyezked? tárgyak elképzelését, gondolatban történ? körüljárását, vizualizációját, illetve az ezekkel történ? manipulációs képességeket mérik. (az OS Hungary weboldaláról)

Fordította

Rózsa, 2007.

Reliabilitás

A GAT különböz? változatainak (Nonverbális, numerikus, verbális és téri) bels? konzisztenciáját becsl? Cronbach-alfa mutatók, mind a külföldi, mind a hazai mintán magasak: 0,80 és 0,85 között ingadoznak.

Validitás

A GAT validitás vizsgálatainak eredményei többnyire a 4 változat egymás közötti korrelációin alapulnak, vagy a különböz? munkakörök beválási mutatóin. Az eredmények összességében a módszer érvényességét és alkalmazhatóságát támasztják alá.

Norma

Hazai normák: 357 tanuló (16-18 évesek) 1214 személy (18-60 évesek).

Alkalmazható életkori övezet

16 éves kortól

Felvételi jogosultság

A

Kitöltés ideje

Verbális próba: 15 perc Nonverbális, Numerikus és Téri próbák: 20-20 perc. Egyénileg vagy csoportosan is felvehet?.

Teszt tipus

Intelligencia

Teszt altípus

Intelligencia

Javasolt felhasználási környezet

A GAT-ot világszerte f?ként a pályaválasztási tanácsadásban, a munkaer?-kiválasztás fomlyamatában, és a különböz? alkalmassági vizsgálatoknál alkalmazzák.

Kiértékelés módja

Sablon segítségével.

Külföldi referencia

Smith, P., Whetton, C. (1988). General Ability Tests, User’s Guide. ASE, A Division of NFER-NELSON.

Hazai referencia

Smith, P., Whetton, C. (1988). General Ability Tests, Kézikönyv. OS Hungary..

Kategória

Intelligencia és általános mentális képességek

Gyermek Appercepciós Teszt

A mérőeszköz magyar elnevezése

Gyermek Appercepciós Teszt

A mérőeszköz angol elnevezése

Children's Apperception Test

Rövídített név

CAT

Publikálás éve

1957

Szerző neve

L. Bellak és S. S. Bellak

A teszt célja

A CAT 3-10 éves gyermekek számára készült projektív személyiségmér? eljárás. A Gyermek Appercepciós Teszt (CAT) projektív módszer, pontosabban szólva a személyiség vizsgálatának apperceptív módja, mely egy állandó ingeranyag észlelésében megmutatkozó egyénileg különböz? dinamikus tartalmak jelentését vizsgálja. A mér?eszköznek létezik kiegészít? képsorozata (CAT-S), ami több speciális családi helyzetben szerepl? állatkölyköt ábrázol (pl. hosszantartó betegség, fogyatékosság, az édesanya várandóssága, szül?kt?l való elszakítás). (a teszt hivatalos hazai forgalmazójának /OS Hungary/ weboldaláról)

Fordította

Hazai adaptáció: Mérei, 1988. Komlósi, 1981.

Reliabilitás

A CAT és feln?tt változatának (TAT) pszichometriai jellemz?it kevés kutatás vizsgálta. Sok kutató úgy véli, hogy a mér?eszköz nem felel meg a tudományos mérés kritériumainak (pl. reliabilitás és validitás). A módszeres vizsgálatokat az is nehezíti, hogy a TAT-nak számos változata és különböz? kiértékelési módszere van. Részletesebben lásd Rózsa és mstai. 2006. A Pszichológiai mérés alapjai. In: www.mek.oszk.hu/05500/05536/05536.pdf

Validitás

Lásd a reliabilitásnál írottakat.

Norma

A mér?eszköz értelmezéséhez nem állnak rendelkezésre normák. Többnyire a Bellak által leírt kiértékelési rendszert veszik alapul.

Alkalmazható életkori övezet

3-10 évesek

Felvételi jogosultság

C

Kitöltés ideje

2 ülésben kb. 1 óra

Teszt tipus

Személyiségteszt

Teszt altípus

Projektív

Javasolt felhasználási környezet

Projektív személyiségteszt gyermekek számára, amelyet leggyakrabban a klinikumban alkalmaznak. A teszt a gyermek tudattalan fantáziáinak elemzését, látens szükségleteinek feltárását és értelmezését segíti azáltal, hogy értékeli a gyermek képek sorozatáról alkotott történeteit (Vane, 1981).

Kiértékelés módja

Nem kvantitatív módon kerül pontozásra, a válaszokban megjelen? tematikus elemek jelenléte vagy hiánya kerül feljegyzésre. A Bellak által kidolgozott felvételi módszert és értelmezést alkalmazzák. Az értelmezés a következ? 10 területen alapszik: f? téma. f?h?s. a h?s f? szükségletei és drive-jai. a környezet felfogása. az alakok, ahogy az alany látja ?ket. jelent?s konfliktusok. a szorongások természete. f? védekezési formák. a szuperego létjogosultsága a „b?nért” járó „büntetés” megjelenésében. az ego integráltsága.

Külföldi referencia

Bellak, L., Abrams, D. M. (1998). A Manual for the Children’s Apperception Test (Animal Figures). Copyright by Leopold Bellak, 1949. Ninth and revised edition – 1998. C.P.S. Inc., Larchmont, N. Y. 10538. Bellak, L., Bellak, S. S. (1991). Manual for Supplement to the Children’s Apperception Test (C.A.T.-S). Copyright by Leopold Bellak, 1952. Revised 1991. C.P.S. Inc., Larchmont, N. Y. 10538.

Hazai referencia

Gyermek Appercepciós Teszt. Kézikönyv. OS Hungary, 2004.

Kategória

Személyiségteszt

Kéz-teszt

A mérőeszköz magyar elnevezése

Kéz-teszt

A mérőeszköz angol elnevezése

Hand Test

Rövídített név

Kéz-teszt

Publikálás éve

1962

Szerző neve

Wagner, E. E.

A teszt célja

A Kéz-teszt egy diagnosztikus eljárás, mely kezeket ábrázoló képeket használ projektív „csatornaként”. Az ingeranyag 10 db kártyát tartalmaz, melyeken egyszer? vonalakból álló kezek láthatók különböz? pozíciókban. Némelyik kártya kicsit torzult, ez nem hiba, szándékosan ilyen. A 10. kártya üres. A teszt célja az agresszív tendenciák és a viselkedésproblémák feltárása.

Fordította

Rózsa és mtsai., 2011.

Reliabilitás

A Kéz-teszt reliabilitására szórványos, kis mintákon végzett kutatási adat áll csak rendelkezésre.

Validitás

A mér?eszköz validitását több klinikai csoporton végzett összehasonlító eredmény is alátámasztotta: pl. alkoholisták, értelmi fogyatékosak, szkizofrének, agysérültek, viselkedészavarosak és különböz? személyiségzavarban szenved?k.

Norma

Amerikai normák 5 éves kortól állnak rendelkezésre. A hazai adaptációs vizsgálatokba bevont személyek életkora 12-62 év.

Alkalmazható életkori övezet

5 éves kortól

Felvételi jogosultság

C

Kitöltés ideje

Kb. 10 perc

Teszt tipus

Projektív személyiségteszt

Teszt altípus

Projektív

Javasolt felhasználási környezet

A Kéz teszt egy kiegészít? klinikai eljárás, melyet integrálni lehet a diagnosztikus eljárások közé. Standard eljárások állnak rendelkezésre az interpretációra és a pontozásra is. A teszt jól megkülönbözteti a klinikai és nem klinikai csoportot, valamint a különböz? klinikai csoportok differenciálásában is hatékony. A Kéz-tesztet széles körben alkalmazzák az iskolapszichológiában, a klinikai gyakorlatban, a büntetésvégrehajtásban és neuropszichológiában.

Kiértékelés módja

A kvantitatív és kvalitatív mutatók a vizsgálati ?rlap segítségével néhány perc alatt összegezhet?k.

Külföldi referencia

Wagner, E. E. (1962). The Hand Test: Manual for administration, scoring and interpretation. Los Angeles, Western Psychological Services.

Hazai referencia

Wagner, E. E. (2011). The Hand Test: Manual for administration, scoring and interpretation. Kézikönyv. Os Hungary.

Kategória

Személyiségteszt

Lüscher-teszt

A mérőeszköz magyar elnevezése

Lüscher-teszt

A mérőeszköz angol elnevezése

Luscher Color Test

Rövídített név

Lüscher

Publikálás éve

1947

Szerző neve

M. Lüscher

A teszt célja

A Max Lüxcher svájci pszichológus által kidolgozott standardizált pszichodiagnosztikai módszer a személyiség pszichofiziológiai állapotának feltérképezését szolgálja. A módszer többek között olyan jellemz?k feltárására alkalmas, mint például a stresszel szembeni ellenálló képesség, a teljesítmény és a kommunikáció. A színválasztáson alapuló teszt jól használható a testi tüneteket kiváltó pszichológiai stresszorok azonosítására is. A módszer arra a feltevésre épül, hogy a színek pszichofiziológiai hatást gyakorolnak az emberre, ezért a színpreferenciák és a színelutasítások alapján kikövetkeztethet?k bizonyos viselkedéses orientációk. Mivel a színválasztásokat többnyire tudattalan mechanizmusok irányítják, így a személyiség mélyebb rétegeibe nyerhetünk bepillantást, nem pedig az észlelt, tudatos szférába, amit a papír-ceruza tesztek térképeznek fel. (az OS Hungary weboldaláról)

Fordította

Reliabilitás

A mér?eszköz pszichometriai eredményeit dokumentáló vizsgálatok szórványosak. Cooper és munkatársai (1984) a Lüscher-tesztet és az MMPI mér?eszközt 42 egyetemista eredményei alapján vetették össze. A kapott eredmények alapján a szerz?k alacsony együttjárásokat kaptak a két mér?eszköz között, így a szerz?k óvatosságra intenek a Lüscher-teszt alkalmazásával. Ennek megfelel?en általában kiegészít? tesztként, más módszerek kombinációjával együtt alkalmazzák.

Validitás

Lásd a reliabilitásnál írottakat.

Norma

Nem állnak rendelkezésre hazai normák

Alkalmazható életkori övezet

Megjelenés dátuma 1947 Életkor Serdül? és feln?tt

Felvételi jogosultság

C

Kitöltés ideje

5-10 perc

Teszt tipus

Projektív személyiségteszt

Teszt altípus

Javasolt felhasználási környezet

A mér?eszközt hazánkban f?ként a klinikai diagnosztikai munkában, a személyzeti tanácsadás és a kiválasztás területén alkalmazzák.

Kiértékelés módja

A vizsgálati ?rlap segítségével a mutatók kb. 10 perc alatt kiszámíthatók.

Külföldi referencia

Lüscher, M. (1971). The Lüscher Color Test. Washington Square Press.

Hazai referencia

Rókusfalvy, Povázsay, Sípos, Halmi (1971). Az affektivitás vizsgálata. A Lüscher-teszt alkalmazási lehet?ségei és standardizálása. Budapest, Akadémiai Kiadó. Matolcsy, Zs. Lüscher-teszt, Debrecen (egyetemi jegyzet). Mérei, F. (1965). A Lüscher-teszt. Vademecum sorozat ; 14. Szám, OIE. Gajdátsy, K. (1983). A Lüscher-teszt felvételi technikája, értékelése és értelmezése. Pszichológiai tanácsadás a pályaválasztásban/Módszertani füzetek.

Kategória

Személyiségteszt

Mese-teszt

A mérőeszköz magyar elnevezése

Mese-teszt

A mérőeszköz angol elnevezése

Fairy Tale Test

Rövídített név

FTT

Publikálás éve

2004

Szerző neve

Carina Coulacoglou

A teszt célja

A gyermek személyiségdinamikájának és általános személyiségjellemz?inek feltárása.

Fordította

Juhász, L. (2005). E-pakk.

Reliabilitás

A teszt-reteszt reliabilitás értéke a legtöbb mutatónál az átlagos és a magas tartományba esnek (Coulacoglou, 2005).

Validitás

A mér?eszköz validitás vizsgálatait olyan módszerekkel összevetve végezte a szerz?, mint a Gyermekviselkedési Kérd?ív (CBCL), a Beck Youth Inventory (BYI) és az Agression Questionnaire (AQ), (Coulacoglou, 2005).

Norma

873 f?s görög gyermekminta (6-12 évesek)

Alkalmazható életkori övezet

6-12 éves

Felvételi jogosultság

B

Kitöltés ideje

Kb. 45 perc. A kiértékelés gyakorlattól függ?en 30-60 perc.

Teszt tipus

Projektív személyiségteszt

Teszt altípus

Projektív

Javasolt felhasználási környezet

Nevelési tanácsadás, klinikai terápiás munka.

Kiértékelés módja

A kézikönyvben található értékel?algoritmusok segítségével.

Külföldi referencia

Coulacoglou, C., Kline, P. (1996). The Fairy Tale Test: A novel approach in projective assessment. British Journal of Projective Psychology. Vol. 40, 2, 10-32.

Hazai referencia

Coulacoglou, C. (2005). Mese-teszt. FTT Kézikönyv. E-pakk.

Kategória

Személyiségteszt

Mill Hill Szókincsteszt

A mérőeszköz magyar elnevezése

Mill Hill Szókincsteszt

A mérőeszköz angol elnevezése

Mill Hill Vocabulary Scale

Rövídített név

MHVS

Publikálás éve

1998

Szerző neve

J. C. Raven, J. Raven, C. H. Court

A teszt célja

A Mill Hill Szókincstesztet gyakran a nonverbális kognitív képességeket feltáró mér?eszközök (pl. Raven Progresszív Mátrixok, Naglieri Nonverbal Ability Test) kiegészítéseként alkalmazzák abból a célból, hogy a következtetési képességek mellett a verbális információk el?hívásának képességét, vagyis az általános intelligencia reproduktív összetev?jét is feltérképezzék. Ez az el?hívási képesség általában szoros kapcsolatban van a megszerzett intellektuális készségekkel. A verbális információk el?hívásának képességéb?l és a szóbeli kommunikáció aktuális szintjéb?l azonban nem feltétlenül lehet megállapítani az egyén által elért múltbeli eredményeket és a lehetséges jöv?beni teljesítményt. A szókincsteszt teszt a kultúra által már hozzáférhet?vé tett verbális információk (pl. szóbeli és írásbeli kifejezés, olvasás) el?hívásának aktuális képességét tárja fel, amely többnyire az iskolázottságtól függ. Ahhoz, hogy a múltra, vagy a jöv?re vonatkozó következtetést tudjunk levonni szükség van az intellektuális kapacitás feltárására, amelyet a fent említett nonverbális tesztekkel lehet feltárni. A mér?eszköz 75 többszörös választást igényl? feladatból áll: nyolc alternatívából kell kiválasztani a megadott szó helyes szinonimáját. (OS Hungary)

Fordította

Klein, B. (1996)

Reliabilitás

A Mill Hill Szókincsteszttel végzett nemzetközi vizsgálatok eredményei alapján a mér?eszköz reliabilitás mutatói (teszt-reteszt korreláció, bels? konzisztencia mutató) kiválóak (lásd pl. Court és Raven, 1995, 1998), Watts és mtsai., 1982)..

Validitás

A mér?eszköz validitását legtöbbször a Raven Progresszív Mátrixokkal, vagy a Wechsler Intelligenciatesztek összevetésével végezték. Az eredmények alapján a két módszer közötti korrelációk 0,5 és 0,8 között mozognak (Court és Raven, 1995).

Norma

A Mill Hill Szókincsteszt haza normáit a mér?eszköz hivatalos forgalmazójától, az SHL-t?l lehet beszerezni.

Alkalmazható életkori övezet

Serdül?kortól

Felvételi jogosultság

B

Kitöltés ideje

Kb. 20 perc, egyénileg és csoportosan is felvehet?.

Teszt tipus

Intelligencia

Teszt altípus

Verbális intelligencia

Javasolt felhasználási környezet

A Mill Hill Szókincsteszt már serdül?kortól alkalmazható iskolai, munkahelyi, klinikai (pl. neuropszichológiai vizsgálatok) vagy kutatási területeken.

Kiértékelés módja

Az jó megoldások összesítése és a rendelkezésre álló normákkal való összevetés.

Külföldi referencia

Raven, J., Raven, J. C., & Court, J. H. (1998, updated 2004). Manual for Raven's Progressive Matrices and Vocabulary Scales. Sections 1-7 with 3 Research Supplements. San Antonio, TX: Harcourt Assessment; Raven, J. C. (1966). Psychological Principles Appropriate to Social and Clinical Problems. London: H. K. Lewis.; Raven, J., & Raven, J. (Eds.). (2008). Uses and Abuses of Intelligence: Studies Advancing Spearman and Raven’s Quest for Non-Arbitrary Metrics. Unionville, New York: Royal Fireworks Press www.rfwp.com ; Edinburgh, Scotland: Competency Motivation Project; Budapest, Hungary: EDGE 2000; Cluj Napoca, Romania: Romanian Psychological Testing Services SRL.

Hazai referencia

Mill Hill Szókincsteszt. Kézikönyv. SHL.

Kategória

Intelligencia és általános mentális képességek

Minnesota Többtényez?s Személyiség-kérd?ív

A mérőeszköz magyar elnevezése

Minnesota Többtényez?s Személyiség-kérd?ív

A mérőeszköz angol elnevezése

Minnesota Multiphasic Personality Inventory- 2

Rövídített név

MMPI-2

Publikálás éve

1995

Szerző neve

S. R. Hathaway, J. C. McKinley és a University of Minnesota Press Restandardizációs Bizottsága

A teszt célja

Az MMPI–2 az MMPI 1989-es átdolgozása és újrasztenderdizálása nyomán jött létre, el?djéhez hasonlóan manapság a legszélesebb körben használt objektív klinikai pszichodiagnosztikai mér?eszköz. Számos mérési területen alkalmazható: pszichológiai, pszichiátriai és kriminálpszichológiai igazságügyi szakért?i munka, fogvatartottak, drogrehabilitációs program résztvev?inek tesztelése, pályaválasztás, általános orvosi betegek tesztelése, házassági és családterápia. Az MMPI–2 pszichometriai jellemz?i jobban kimunkáltak, mint az els? változaté. Az eredeti mér?eszköz több mint 100 tételét átalakították, az új tételek olyan területeket tapogatnak le, mint pl. általános egészségi állapot, társas attit?dök, öngyilkossági hajlam, A-típusú viselkedés, fóbiák, szerhasználat, általános neurológiai állapot. (a teszt hivatalos hazai forgalmazójának /OS Hungary/ weboldaláról)

Fordította

Tringer László, Bagdy Em?ke (MMPI). Bagdy és mtsai., 2009 (MMPI-2)

Reliabilitás

Az MMPI-2 reliabilitására vonatkozó információt 82 férfi és 111 n? teszt-reteszt adatai alapján állapították meg. A korrelációs együtthatók 0,67 és 0,92 között mozogtak a férfiaknál (medián r=0,82), a n?knél pedig 0,58 és 0,91 között (medián r= 0,79). A skálák bels? konzisztenciáját becsl? Cronbach-alfa mutatók változatosak. Több skála Cronbach-alfa mutatója alacsony (<0,60). A kérd?ív kidolgozói arra hívják fel a figyelmet, hogy kritériumalapú fejlesztés? kérd?íveknél az alacsony konzisztencia mutatók gyakoriak. Az MMPI-2 hazai adaptációjánál a 10 klinikai skála bels? konzisztenciáját becsl? alfák 0,58 (Hisztéria, Hy) és 0,88 (Szkizofrénis, Sc és Pszichaszténia, Pt) között ingadoztak.

Validitás

Többféle validitás mutatót fejlesztették ki az MMPI-2 kérd?ívhez. Az FP és FB skálák azonosítják azokat a személyeket, akik valószín?leg invalid módon töltik ki a kérd?ívet. A VRIN (Variable Response Inconsistency) és TRIN (True Response Inconsistency) skálák mutatják a kitölt?k azon tendenciáját, hogy inkonzisztensen vagy ellentmondásosan válaszoltak. A védekez? attit?d mérésére az L és K skálákat alkalmazzák. A mér?eszköz skálaszerkesztése többnyire kritériumalapú, így évente több tucat új skálát hagy jóvá a Sztenderdizációs bizottság. A skálák validitását alapos pszichometriai eredmények támasztják alá. Az MMPI az egyik legrégebbi személyiségvizsgáló kérd?ív, melynek megbízhatóságát és érvényességét több ezer tudományos folyóirat bizonyít.

Norma

Az MMPI-2 amerikai normáit 18-90 éves reprezentatív feln?tt minta (1138 férfi, 1462 n?) alapján készítették el. Az MMPI-2 hazai adaptációja 512 (276 n? and 236 férfi) feln?tt reprezentatív mintáján történt.

Alkalmazható életkori övezet

18 éves kortól

Felvételi jogosultság

C

Kitöltés ideje

Kb. 60 perc

Teszt tipus

Személyiségteszt

Teszt altípus

Önjellemz?

Javasolt felhasználási környezet

Pszichológiai, pszichiátriai és kriminálpszichológiai igazságügyi szakért?i munka, fogvatartottak, drogrehabilitációs program résztvev?inek tesztelése, pályaválasztás, általános orvosi betegek tesztelése, házassági és családterápia.

Kiértékelés módja

A kérd?íven elért eredményeket számítógépes algoritmus összegzi, ami egy több oldalas jelentést is készít az elért eredményekr?l.

Külföldi referencia

James N. Butcher, John R. Graham, Yossef S. Ben-Porath, Auke Tellegen, W. Grant Dahlstrom, és Bevely Kaemmer (2001). MMPI-2 (Minnesota Multiphasic Personality Inventory-2) Manual for administration, scoring, and interpretation. Revised edition.

Hazai referencia

James N. Butcher, John R. Graham, Yossef S. Ben-Porath, Auke Tellegen, W. Grant Dahlstrom, és Bevely Kaemmer (2007). MMPI-2 (Minnesota Multiphasic Personality Inventory-2) Kézikönyv. Os Hungary Kft.

Kategória

Személyiségteszt

Raven Progresszív Mátrixok

A mérőeszköz magyar elnevezése

Raven Progresszív Mátrixok

A mérőeszköz angol elnevezése

Raven's Progressive Matrices

Rövídített név

SPM, APM, CPM.

Publikálás éve

1938

Szerző neve

John C. Raven

A teszt célja

A teszt a megfigyel?képesség és a világos gondolkodás tesztje. Az összetett információkon alapuló következtetési képességet mér? nonverbális mér?eszköz. Elnevezése arra utal, hogy a gondolkodási képesség és az okfejtés különböz? mátrixok törvényszer?ségeinek felismerésével történik. A progresszív jelz? azt mutatja, hogy a feladatok egyre nehezednek, így tréningezi, rávezeti a vizsgált személyt a problémák megoldására. A mér?eszköznek 3 változata van: Standard Progresszív Mátrixok (SPM), Nehezített (advanced) Progresszív Mátrixok (APM) és Színes (coloured) Progresszív Mátrixok (CPM). Az SPM mér?eszközt általában a normál intelligenciaövezetbe es? személyek felmérésére alkalmazzák, míg a nehezített változatot a magas intelligenciájú személyek mérésénél. A színes változatot (CPM) f?ként gyerekeknél vagy id?seknél alkalmazzák.

Fordította

A hazai adaptációs munkákat a két hivatalos magyarországi tesztforgalmazó az SHL és az Os Hungary Kft. végezte.

Reliabilitás

A teszt bels? konzisztenciája split-half és KR 20 módszerekkel vizsgálva is 0,60 és 0,98 közé esik, 0,90-es mediánnal. A teszt-reteszt korrelációk 0,46 (11 éves intervallumnál) és 0,97 (2 napos intervallumnál) közé esnek, a medián teszt-reteszt érték 0,82. Azokhoz az együtthatókhoz, amelyek megközelítik ezt az értéket, pár hetes intervallumok által jutottak hozzá. Raven számos korosztálynál kijelölte a megfelel? teszt-reteszt együtthatót: 0,88 (13 éves kor fölött), 0,93 (30 éves kor alatt), 0,88 (30-39 éves), 0,87 (40-49 éves), 0,83 (50 éves, és efölött).

Validitás

Spearman faktoranalitikus vizsgálatai szerint a Standard Progresszív Mátrixok (SPM) a g faktor legjobb mér?eszköze. Az SPM változaton végzett vizsgálatok többsége 0,75-nél magasabb faktorsúlyokat talált az általános faktoron. A validitást becsl? korrelációs mutatók többsége az SPM, a Stanford-Binet és a Wechsler skálák között 0,54 és 0,88 közé esnek, a legtöbb együttható pedig 0,70 és 0,80 közé.

Norma

Az els? normákat angol (6-16 éves) és ír gyerekek(6-12éves), valamint katonák és lakossági mintából gy?jtött személyek ( 20-65) alkották. Az USA-ban, Kanadában és Németországban is vettek fel adatokat a norma kialakításához. Magyarországon több nagy vizsgálati mintán végzett kutatási eredmény áll rendelkezésre.

Alkalmazható életkori övezet

SPM: serdül?k és feln?ttek, APM: Serdül?k és feln?ttek, CPM: 6 éves kortól, vagy id?sek.

Felvételi jogosultság

B

Kitöltés ideje

SPM és APM: 20-45 perc, CPM: kb. 40 perc. A mér?eszközöket id?korláttal és id?korlát nélkül is szokták alakalmazni.

Teszt tipus

Intelligencia

Teszt altípus

Intelligencia

Javasolt felhasználási környezet

A Raven Progresszív Mátrixok különböz? változatai (SPM, APM, CPM) alkalmasak a klinikai munkában és a kutatásban egyaránt arra, hogy a 6-90 évesek fluid intelligenciáját feltárjuk. A mér?eszközt gyakran alkalmazzák iskolaérettségi vizsgálatokban, pályaválasztási tanácsadásban, a klinikai diagnosztikai munkában, és a munkaer? kiválasztásban. A standard változat (SPM) kevéssé differenciál az alacsony és magas intelligenciával rendelkez? személyek között. Így ilyen esetekben a színes (CPM) és a nehezített változatot (APM) célszer? alkalmazni. Ha rövidebb id? alatt felvehet?, egyszer?bb feladatsorra van szükség, akkor a nehezített változat bemelegít? sorozata (APM-I) használható. Azonban a 12 feladatból álló változat kevésbé megbízható eredményt ad.

Kiértékelés módja

Az SPM 60 tételb?l áll, melyek öt (A, B, C, D, E) 12 kérdésb?l álló csoportba vannak elosztva. Mindegyik feladatnál szerepel egy olyan ábra, amelynek hiányzik egy része. Az ábra alatt hat (A és B feladatsor) vagy nyolc (C-E feladatsor) lehetséges rész látható, amivel ki lehet egészíteni a hiányos ábrát (csak egy helyes megoldás van). Az egyes feladatsorok megoldásához különböz? szabályokat kell alkalmazni, egy tételsorban a feladatok nehézségi szint szerint követik egymást. A nyers pontszámokat általában standard pontszámokra (pl. T-érték) vagy percintilisekre konvertálják a megfelel? normák használatával. Az APM és a CPM mér?eszközök elve és felépítés hasonló.

Külföldi referencia

Raven, J., Raven, J.C., & Court, J.H. (2003, updated 2004). Manual for Raven's Progressive Matrices and Vocabulary Scales. San Antonio, TX: Harcourt Assessment.

Hazai referencia

Rózsa, S. (2006). Raven Progresszív Mátrixok. Kézikönyv. OS Hungary Kft., Rózsa, S., Nagybányai, N. O., Oláh, A. (2006). A pszichológiai mérés alapjai. In: www.mek.oszk.hu/05500/05536/05536.pdf

Kategória

Intelligencia és általános mentális képességek

Rorschach-próba

A mérőeszköz magyar elnevezése

Rorschach-próba

A mérőeszköz angol elnevezése

Rorschach test

Rövídített név

Rorschach vagy RO

Publikálás éve

1956

Szerző neve

H. Rorschach

A teszt célja

"A Rorschach-próba - a teszt hivatalos forgalmazójának (OS Hungary) weboldaláról átvéve - az egyik legszélesebb körben alkalmazott projektív mér?eszköz, amellyel mind az egészséges, mind a szomatikus és pszichés problémákkal küzd? kliensek személyiségének struktúrája, pszichodinamikája - beleértve a kognitív és affektív jellemz?ket, az ego-funkciókat, az elhárító mechanizmusokat és a konfliktusokat, valamint a megküzdést - kiválóan feltérképezhet?. A foltértelmez? eljárás 10 táblára épül, amelyeken megközelít?en szimmetrikus fekete-fehér, vagy színes """"tintafoltok"""" láthatók - a vizsgálati személy feladata, hogy jelentést adjon a foltoknak. Az eljárást els?dlegesen feln?ttek vizsgálatára alakították ki, de számos nemzetközi vizsgálat meger?sítette, hogy a módszer gyermek- és serdül?korúak körében is jól használható. "

Fordította

A mér?eszközt bemutató átfogó könyv: Mérei, F. (2002). A Rorschach-próba. Medicina Könyvkiadó Rt.

Reliabilitás

"Néhány kutató véleménye szerint a Rorschach-próbát nem tekinthetjük a hagyományos értelemben vett tesztnek, hiszen általában nem egy konkrét dolog felmérésére használják, hanem a személyiség m?ködésének globális becslésére (Goldried és mtsai., 1971, Weiner, 1994, idézi Rózsa és mtsai., 2006). Ennek alapján inkább egy adatgy?jtési módszerként vagy egy strukturált interjúként határozhatnánk meg. Mivel a fentiek értelmében meglehet?sen nehéz pontosan specifikálni a Rorschach-próba méréstartományát, hiszen az egész személyiséget ragadja meg, így a reliabilitás és validitás vizsgálata is értelmetlennek t?nik. Pszichometriailag természetesen azt lehetne tesztelni, hogy a Rorschach-próba milyen jó bejóslója az öngyilkossági kísérletnek, de a válaszok alapján számítható mutatókat els?dlegesen nem ilyen jelleg? diagnosztikára dolgozták ki, pusztán csak támpontul használják. Nem csoda, hogy a számos pozitív tapasztalatról beszámoló tanulmány mellett akad jó néhány olyan empirikus adat is, ami a módszer alacsony megbízhatóságáról és prediktív validitásának hiányáról számol be (Peterson, 1978, Lanyon, 1984, Carlson és mtsai., 1997). Garb és munkatársai (1998) 18 Rorschach-próbát és 66 MMPI-t alkalmazó kutatási eredményt összesít? metaanalízis során azt kapták, hogy a Rorschach-próba prediktív érvényessége mindössze 8?13 százalék, vagyis a kritériumváltozót ilyen arányban jósolja be, míg az MMPI mér?eszköznél ugyanez az arány több mint kétszer nagyobb, 23?30 százalék volt (Rózsa és mtsai., 2006)."" """""""

Validitás

Lásd a reliabilitásnál írottakat.

Norma

Nemzetközi szinten leggyakrabban az Exner-féle pontozási srendszert alkalmazzák, amelyet Exner az 1960-as években dolgozott ki. A hazai kiértékelés ett?l valamelyest eltér. A Rorchach mutatóit és normáit az elmúlt évtizedekben több száz vizsgálati személy bevonásával munkálták ki hazánkban. Err?l a munkáról részletes leírás a Mérei Ferenc által írott könyvben (Rorschach-próba, 2002, Medicina kiadó) található.

Alkalmazható életkori övezet

5 éves kortól id?s korig

Felvételi jogosultság

C

Kitöltés ideje

Kb. 45 perc

Teszt tipus

Személyiségteszt

Teszt altípus

Projektív

Javasolt felhasználási környezet

Projektív személyiségteszt, amelyet leggyakrabban a klinikumban alkalmaznak.

Kiértékelés módja

Nemzetközi szinten: Exner-féle pontozási rendszer. Magyarországon a Mérei-féle pontozási rendszert alkalmazzák.

Külföldi referencia

http://en.wikipedia.org/wiki/Rorschach_test

Hazai referencia

Mérei, F. (2002). A Rorschach-próba. Medicina Könyvkiadó Rt.

Kategória

Személyiségteszt

SCID-I

A mérőeszköz magyar elnevezése

SCID-I

A mérőeszköz angol elnevezése

Structured Clinical Interview For Dsm-Iv Axis I Disorders

Rövídített név

SCID-I

Publikálás éve

2000

Szerző neve

M. B. First, R. L. Spitzer, M. Gibbon, J. B. W. Williams

A teszt célja

A SCID-I a DSM-IV I. tengely zavarainak diagnózisát segít? félig-strukturált interjú. Sztenderd diagnosztikai módszer lévén bizonyítottan javítja a diagnosztikai megítélés megbízhatóságát, és lehet?vé teszi olyan tünetek feltárását is, amelyek egyébként elkerülnék a szakember figyelmét. A felhasználóbarát módon kialakított klinikai interjú bármilyen gyakorlottságú szakember számára többletet nyújt: kialakítja vagy finomítja a klinikai interjútechnikát, a diagnosztikai ismérvek pontos használatát, a diagnosztikai folyamat dokumentációját és a differenciáldiagnosztikát. Az eszköz a kezd? klinikus szakember diagnosztikai interjúban való jártasságát számos rávezet? kérdéssel és értelmez? megjegyzéssel segíti. SCID-I hat, viszonylag önálló modulra oszlik, amelyeken általában sorban kell végighaladni, de a sorrend változtatható is, és egyes modulok kihagyhatók. A modulok a következ?k: hangulati epizódok, pszichotikus és pszichotikus jelleg? tünetek, a pszichotikus zavarok differenciáldiagnózisa, hangulatzavarok, alkohollal és egyéb pszichoaktív szerekkel kapcsolatos zavarok, szorongásos és egyéb zavarok (egyéb zavarok: szomatoform zavarok, evési zavarok, alkalmazkodási zavarok). (A mér?eszköz hivatalos forgalmazójának, az OS Hungary weboldaláról)

Fordította

Szádóczky és mtsai., 2004. OS Hungary

Reliabilitás

A SCID-I magas pontozói megbízhatóságát és jó teszt-reteszt reliabilitását számos külföldi tanulmány igazolta. A különböz? modulok megbizhatósági mutatói ingadozhatnak, de összességében a pontozói megbízhatóságot becsl? kappák 0,7 felettiek, a teszt-reteszt korrelációk átlagai pedig 2-3 hetes utánteszteléskor kb. 0,75-ös együttjárásokat eredményeztek (Lobbestael és mtsai., 2010, Segal és mtsai., 1995, Williams és mtsai., 1992, Zanarini és mtsai., 2000, 2001).

Validitás

A SCID-I validitását több nemzetközi tanulmány az ún. LEAD (nyomonkövetéses adatokból összeálló diagnózis) standard alapján készítette el, amely eredmények szerint a SCID-I érvényessége kiváló (Basco és mtsai., 2000, Fenning és mtsai., 1994; Fenning és mtsai., 1996; Kranzler és mtsai., 1995, Kranzler és mtsai., 1996)

Norma

Nem igényel normákat, a hazai vizsgálatokat Szádóczky és munkatársai (2004) végezték.

Alkalmazható életkori övezet

Serdül?k és feln?ttek

Felvételi jogosultság

C

Kitöltés ideje

Az interjú tartalma kb. 45-90 perc.

Teszt tipus

Félig-strukturált diagnosztikai interjú

Teszt altípus

Javasolt felhasználási környezet

Az diagnosztikai interjút általában a pszichés zavarokban szenved?k problémáinak feltárására, diagnosztikájára és sz?résére, a hatékony kezelés megválasztására és a kezelési terv kialakítására, valamint különböz? mér?módszerek összehasonlító elemzésére használják.

Kiértékelés módja

A vizsgálati ?rlap segítségével a mutatók kb. 10 perc alatt kiszámíthatók.

Külföldi referencia

First, Michael B., Spitzer, Robert L, Gibbon Miriam, and Williams, Janet B.W.: Structured Clinical Interview for DSM-IV-TR Axis I Disorders, Research Version, Patient Edition. (SCID-I/P) New York: Biometrics Research, New York State Psychiatric Institute, November 2002. http://www.scid4.org

Hazai referencia

First, Michael B., Spitzer, Robert L, Gibbon Miriam, and Williams, Janet B.W.: Structured Clinical Interview for DSM-IV-TR Axis I Disorders, Research Version, Patient Edition With Psychotic Screen (SCID-I/P W/ PSY SCREEN) New York: Biometrics Research, New York State Psychiatric Institute, November 2002. Kézikönyv, Os Hungary. http://www.oshungary.hu/scid1.html

Kategória

Klinikai- és neuropszichológiai teszt

SCID-II

A mérőeszköz magyar elnevezése

SCID-II

A mérőeszköz angol elnevezése

Structured Clinical Interview For Dsm-IV Axis II Disorde

Rövídített név

SCID-II

Publikálás éve

2003

Szerző neve

M.B. First, M. Gibbon R. L. Spitzer, J. B. W. Williams, L. S. Benjamin

A teszt célja

A SCID-II a DSM-IV II. tengelyén található személyiségzavarok diagnózisát segít? félig-strukturált interjú. Az eszköz a következ? személyiségzavarokat térképezi fel: elkerül?, dependens, kényszeres, passzív-agresszív, depresszív, paranoid, szkizotip, szkizoid, hisztrionikus, nárcisztikus, borderline, antiszociális, máshová nem osztályozható. Kategorikus (van/nincs) és dimenzionális (a személyiségzavar kritériumainak számán alapuló) értékelést is lehet?vé tesz. Az interjút egy önjellemz? személyiség-kérd?ív egészíti ki, mely - ha a szakember a vizsgálati személlyel el?zetesen kitölteti - nagyban segíti és gyorsítja az interjú folyamatát.

Fordította

Szádóczky és mtsai., 2004, OS Hungary

Reliabilitás

A SCID-II magas pontozói megbízhatóságát és jó teszt-reteszt reliabilitását - csakúgy, mint a SCID-I-ét -, számos külföldi tanulmány igazolta. A különböz? személyiségzavarok megbizhatósági mutatói ingadozhatnak, de összességében a pontozói megbízhatóságot becsl? kappák 0,7 körüliek, a teszt-reteszt korrelációk átlagai pedig 2-3 hetes utánteszteléskor kb. 0,75-ös együttjárásokat eredményeztek (Lobbestael és mtsai., 2010, Arntz és mtsai., 1992, Dreessen és Arntz, 1998, First és mtsai., 1995, Fogelson és mtsai., 1991, Maffei és mtsai., 1997)..

Validitás

A SCID-I validitását több nemzetközi tanulmány az ún. LEAD (nyomonkövetéses adatokból összeálló diagnózis) standard alapján készítette el, amely eredmények szerint a SCID-II diagnosztikai ereje 0,85 körül mozog. Általában a Nárcisztikus személyiségzavar érvényessége a legalacsonyabb, míg az antiszociálisé a legmagasabb (O'Boyle és Self, 1990, Oldham és mtsai., 1992, Renneberg és mtsai., 1992, Skodol és mtsai., 1988). A mér?eszköz által kapott eredményeket más önjellemz? mér?eszközzel (Millon-féle Személyiségzavar Kérd?ív, MCMI, vagy PDE) is összevetették, de az eredmények alacsony együttjárásokat mutattak (Renneberg és mtsai., 1992, O'Boyle és Self, 1990, Oldham és mtsai., 1992).

Norma

Nem igényel normákat, a hazai vizsgálatokat Szádóczky és munkatársai (2004) végezték.

Alkalmazható életkori övezet

Serdül?k és feln?ttek

Felvételi jogosultság

C

Kitöltés ideje

Az interjú id?tartama kb. 40-60 perc, az önjellemz? kérd?ív felvétele kb. 20 perc.

Teszt tipus

Félig-strukturált diagnosztikai interjú

Teszt altípus

Javasolt felhasználási környezet

Az diagnosztikai interjút általában a pszichés zavarokban szenved?k személyiségprofiljának vizsgálatára és sz?résére, a hatékony kezelés megválasztására és a kezelési terv kialakítására, valamint különböz? mér?módszerek összehasonlító elemzésére használják.

Kiértékelés módja

A vizsgálati ?rlap segítségével a mutatók kb. 10 perc alatt kiszámíthatók.

Külföldi referencia

First, MB., Gibbon M, Spitzer RL, Williams, JBW, Benjamin LS.: Structured Clinical Interview for DSM-IV Axis II Personality Disorders, (SCID-II). Washington, D.C.: American Psychiatric Press, Inc., 1997. http://www.scid4.org/faq/scid_2.html

Hazai referencia

First, MB., Gibbon M, Spitzer RL, Williams, JBW, Benjamin LS.: Structured Clinical Interview for DSM-IV Axis II Personality Disorders, (SCID-II). Washington, D.C.: American Psychiatric Press, Inc., 1997. Kézikönyv, Os Hungary. http://www.oshungary.hu/scid2.html

Kategória

Klinikai- és neuropszichológiai teszt

STAI Szorongás Kérd?ív

A mérőeszköz magyar elnevezése

STAI Szorongás Kérd?ív

A mérőeszköz angol elnevezése

State-Trait Anxiety Inventory - Forma Y

Rövídített név

STAI-Y (Korábbi változat: STAI)

Publikálás éve

1989

Szerző neve

C. D. Spielberger, R. L. Gorsuch, R. E. Lushene

A teszt célja

A STAI-Y lehet?vé teszi a szakember számára, hogy az átmeneti szorongási állapotot meg tudja különböztetni a szorongásra való általános hajlamtól. Az aktuális vagy múltbeli szorongást feltáró Állapotszorongás Skála rámutat az átmeneti feszültségekre, aggodalmakra, idegességre és nyugtalanságra, amit f?leg fizikai veszély és pszichológiai stressz váltanak ki.

Fordította

Rózsa, 2005. (Korábbi változat. Sípos, 1991).

Reliabilitás

A vonásszorongás skálák teszt-reteszt korrelációi az amerikai f?iskolások esetében meglehet?sen magasak voltak (0,73 és 0,86 között), s valamelyest alacsonyabbak a középiskolások esetében (0,65 és 0,75 között). A reliabilitás együttható átlaga a vonásszorongás esetében a f?iskolai és középiskolai hallgatóknál 0,76 és 0,69 volt. Az állapotszorongás skála stabilitási mutatója a f?iskolai és a középiskolai hallgatók esetében viszonylag alacsony (0,16 és 0,62 között) volt, a reliabilitási együttható átlaga mindössze 0,33 volt. A viszonylag alacsony stabilitási mutató várható volt az állapotszorongás skála esetében, mert egy érvényes és megbízható állapotszorongás mér?eszköznek a tesztfelvétel idején jelenlév? egyedi helyzeti tényez?k hatását tükröznie kell. Az amerikai normatív vizsgálati mintán az Y változat Cronbach-alfa együtthatójának középértéke az állapotszorongás skála esetében 0,92, a vonásszorongás skála esetében pedig 0,90 volt. A hazai adaptációs mintán kapott Cronbach-alfa mutatók szintén hasonlóan magasak, mint az amerikai mintákon.

Validitás

A mér?eszköz különböz? validitás mutatóit (kritérium, konvergens, divergens és konstruktum) a nagy amerikai vizsgálati mintán végezték. A mutatók a mér?eszköz érvényességét támasztották alá (lásd részletesen Spielberger, 1983).

Norma

Amerikai: több mint 5000 f?. Magyar: 246 (119 férfi és 127 n?).

Alkalmazható életkori övezet

Serdül?k és feln?ttek

Felvételi jogosultság

B

Kitöltés ideje

Kb. 20 perc, egyénileg és csoportosan is felvehet?.

Teszt tipus

Önjellemz? kérd?ív

Teszt altípus

Javasolt felhasználási környezet

A Vonásszorongás Skála kiválóan alkalmas a szorongásos zavarok feltárására és sz?résére pl. a klinikumban, illetve bizonyos szolgálati pozíciókra, munkahelyekre való kiválasztásban (pl. fegyveres szolgálat, komoly stresszel járó állás), illetve a terápia hatékonyságának vizsgálatára. A vonásszorongás igen érzékeny a személy képességeit tesztel? értékel? helyzetekre (pl. vizsga-, interjúhelyzet). Továbbá a magas vonásszorongás növeli az állapotszorongás mértékét stresszhelyzetben. A STAI-Y az ezt megel?z? STAY verzióhoz képest a szorongás tisztább és megbízhatóbb mér?eszköze. (az OS Hungary weboldaláról)

Kiértékelés módja

A nyerspontszámok összegzése, majd összevetése a hazai normákkal.

Külföldi referencia

Spielberger, C. D. (1983). State-Trait Anxiety Inventory (Form Y) Manual. Mind Garden, Inc. Redwood City California.

Hazai referencia

Spielberger, C. D. (1983). State-Trait Anxiety Inventory (Form Y) Kézikönyv. OS Hungary.

Kategória

Klinikai- és neuropszichológiai teszt

STAXI

A mérőeszköz magyar elnevezése

STAXI

A mérőeszköz angol elnevezése

State-Trait Anger Expression Inventory - 2

Rövídített név

STAXI-2

Publikálás éve

2003

Szerző neve

C.D. Spielberger

A teszt célja

A mér?eszközt a harag és düh élményének, kifejezésének és kontrolljának mérésére fejlesztették ki. Ezeknek a tényez?knek igen nagy szerepe van számos pszichés és testi betegségben (pl. PTSD, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri zavarok). A kérd?ív elkülöníti egymástól a frusztrációra válaszként adott düh átmeneti élményét és kifejezését (Harag és Düh Állapot Skála), az alkati vonásként jelentkez? dühélményt?l és -reakciótól (Harag és Düh Vonás Skála). Magas vonás-düh pontszámmal a személy a kiváltó ingerekt?l függetlenül a legtöbb helyzetet bosszantónak és frusztrálónak éli meg, és erre rendszerint állapotjelleg? dühvel reagál, jóval gyakrabban, mint az alkatilag dühre kevésbé hajlamos emberek. A személy haragját kifejezheti a környezet felé (ezt a Kifelé Irányuló Dühkifejezés Skála méri), vagy átélheti belül anélkül, hogy dühének küls? jelei lennének (Befelé Irányuló Dühkifejezés Skála). A mér?eszköz fejlesztése során a szerz? felismerte, hogy a dühélményének és reakciójának vizsgálata nem teljes a harag kontrolljának mérése nélkül. A környezet felé kifejezett düh tudatos szabályozását a Kifelé Irányuló Düh Kontrollja Skála, míg a bels? világban dúló harag tudatos csökkentését a Befelé Irányuló Düh Kontrollja Skála méri. A Dühkifejezés és -kontroll skálák összesített eredményéb?l képezhet? a Harag és Dühkifejezési Index. (a mér?eszköz hivatalos forgalmazójának /OS Hungary/ weboldaláról)

Fordította

Rózsa, Unoka, 2004.

Reliabilitás

A STAXI-2 skálák és alskálák reliabilitását becsl? Cronbach-alfa mutatók valamennyi düh kifejezés és kontroll skála, valamint valamennyi alminta esetében mind az amerikai, mind a magyar mintákon elfogadhatóak voltak: többnyire a 0,75 és 0,80-as övezetbe estek.

Validitás

A STAXI skálák validitás vizsgálatait számos kérd?ívvel összevetették (pl. MMPI, Buss-Perry Agresszió Kérd?ív, Eysenck Személyiség Kérd?ív), és különböz? betegcsoportokon tesztelték (pl. magas-vérnyomás, koszorúér betegség, PTSD). A több tucat publikáció egyértelm?en a STAXI validitását és alkalmazhatóságát támasztja alá.

Norma

A STAXI-2 amerikai normáit 1644 f?s mintán alakították ki. A hazai vizsgálatok során a STAXI-2 kérd?ívet 544 (158 férfi és 386 n?) egészséges személlyel, és 46 (18 férfi és 28 n?) pszichiátriai segítségnyújtásban részesül? beteg töltötte ki (OS Hungary, 2005)..

Alkalmazható életkori övezet

16 éves kortól

Felvételi jogosultság

B

Kitöltés ideje

Kb. 15 perc.

Teszt tipus

Önjellemz? kérd?ív

Teszt altípus

Javasolt felhasználási környezet

A klinikai alkalmazás mellett az eszköz kiválóan használható HR-kiválasztásban vagy munkahelyi tréningeknél is.

Kiértékelés módja

A nyerspontszámok összegzése, majd összevetése a hazai normákkal.

Külföldi referencia

Spielberger, C. D. State-Trait Anger Inventory-2 Professional Manual. PAR Psychological Assessment Resources, Inc. Lutz, FL. 16204 N. Florida Avenue © 1988, 1996, 1999.

Hazai referencia

Spielberger, C. D. (2005). State-Trait Anger Inventory-2. Kézikönyv. Os Hungary.

Kategória

Klinikai- és neuropszichológiai teszt

Szondi-teszt

A mérőeszköz magyar elnevezése

Szondi-teszt

A mérőeszköz angol elnevezése

Szondi test

Rövídített név

Szondi-teszt

Publikálás éve

1947

Szerző neve

Szondi Lipót

A teszt célja

A teszt a Szondi Lipót-féle ösztönlélektan mér?eszköze, mely elmélet alapfeltevése, hogy sorsdönt? választásainkat lappangó ösztönadottságaink irányítják. A Szondi által kifejlesztett teszt a személy projekciós hajlamaira alapozva, különböz? manifeszt ösztönbetegekr?l készült fényképek rokonszenv és ellenszenv szerinti kiválasztása nyomán következtet a vizsgálati személy ösztönéletére. A teszt elvégzése során a 48 fényképet 6 sorozatban (egyszerre 8 kép) exponálják a vizsgálati személynek, akinek 2 rokonszenves és 2 ellenszenves képet kell kiválasztania.

Fordította

Reliabilitás

A Szondi-teszt átfogó pszichometriai elemzését Vargha András (1994) végezte. Az eredményei meger?sítették, hogy a teszt faktorainak bels? konzisztenciája alacsony. A nyolc faktor közül négynek (h, s, p és m) többé-kevésbé elfogadható a bels? konzisztencia mutatója, de a maradék olyannyira heterogén, hogy e faktorok egy-egy képére vonatkozó rokonszenvi választás teljesen független a faktor többi képéhez való viszonyulástól.

Validitás

Lásd a reliabilitásnál írottakat.

Norma

A normával és a módszer pszichometriai jellemz?ivel kapcsolatos eredmények a következ? publikációkban találhatók: Szondi, 1947; 2007, Lukács, 1989; Vargha, 1994.

Alkalmazható életkori övezet

4 éves kortól

Felvételi jogosultság

C

Kitöltés ideje

1-10 felvétel, alkalmanként 10-15 perc

Teszt tipus

Projektív személyiségteszt

Teszt altípus

Javasolt felhasználási környezet

A teszt jól használható a klinikai pszichológiai gyakorlatban és számos más területen is, mint például pályaválasztási tanácsadásban, igazságügyi szakért?i munkában, vagy munkaalkalmassági vizsgálatoknál.

Kiértékelés módja

A vizsgálati ?rlap segítségével a mutatók kb. 20 perc alatt kiszámíthatóak.

Külföldi referencia

Grämiger, I. (2005). Manual zur auswertung des Szondi-tests. Stiftung Szondi-Institut Zürich.

Hazai referencia

Benedek István: Az ösztönök világa, Budapest, Minerva, 1987; Lukács Dénes: Szondi: az ösztönprofiltól az elméletig, Budapest, Animula, 1996. Szondi Lipót: A Szondi-Teszt. A kísérleti ösztöndiagnosztika tankönyve, Budapest, Új Mandátum Kiadó, 2007. Vargha András: A Szondi-teszt pszichometriája, Universitas Könyvkiadó, 1994.

Kategória

Személyiségteszt

Tematikus Appercepció Teszt

A mérőeszköz magyar elnevezése

Tematikus Appercepció Teszt

A mérőeszköz angol elnevezése

Thematic Apperception Test

Rövídített név

TAT

Publikálás éve

1960

Szerző neve

Henry A. Murray

A teszt célja

A 31 képbõl álló TAT a képzett értelmezõ számára feltárja a személyiség uralkodó hajtóerõit, a vizsgált személy érzelmeit, érzéseit, komplexusait és konfliktusait. A TAT bármilyen átfogó személyiségvizsgálat esetében, továbbá a viselkedészavarok, pszichoszomatikus megbetegedések, neurózisok és pszichózisok vizsgálatánál eredményesen alkalmazható. A módszer különösen jól használható pszichoterápiás interjúk során, vagy egy rövid pszichoanalitikus kezelés bevezetéseként. Mivel a TAT és a Rorschach vizsgálat egymást kiegészítõ információkat nyújt, e két teszt kombinációja igen hatékony lehet. A történetszövést elõhívó TAT képeknek az életkori és nemi sajátosságokat figyelembe véve több változata is van, így felnõtteknél és gyermekeknél egyaránt használható. (a teszt hazai forgalmazójának /OS Hungary/ weboldaláról)

Fordította

""Hazai adaptáció: Mérei, 1988, Komlósi, 1981." """

Reliabilitás

A TAT pszichometriai jellemzõit kevés kutatás vizsgálta. Sok kutató úgy véli, hogy a mérõeszköz nem felel meg a tudományos mérés kritériumainak (pl. reliabilitás és validitás). A módszeres vizsgálatokat az is nehezíti, hogy a TAT-nak számos változata és különbözõ kiértékelési módszere van. Részletesebben lásd Rózsa és mstai. 2006. A Pszichológiai mérés alapjai. In: www.mek.oszk.hu/05500/05536/05536.pdf

Validitás

Lásd a reliabilitásnál írottakat.

Norma

Eron (1950): 150 férfi 3000 TAT történetének feldolgozása. Murstein (1972): egyetemista minta, 3890 történetének feldolgozása.

Alkalmazható életkori övezet

Serdülõk és felnõttek

Felvételi jogosultság

C

Kitöltés ideje

2 ülésben kb. 1 óra

Teszt tipus

Személyiségteszt

Teszt altípus

Projektív

Javasolt felhasználási környezet

Projektív személyiségteszt, amelyet leggyakrabban a klinikumban alkalmaznak. A teszt a vizsgálati személy tudattalan fantáziáinak elemzését, látens szükségleteinek feltárását és értelmezését segíti azáltal, hogy értékeli a személy képek sorozatáról alkotott történeteit (Vane, 1981).

Kiértékelés módja

Többféle kiértékelési mód létezik: pl. Murray-féle felvételi és pontozási rendszer, Dana (1959) vizsgálatait öt táblára korlátozta, az általa kidolgozott pontozási rendszer három kategóriából áll: perceptuális szervezettség, perceptuális távolság és perceptuális megszemélyesítés, McClelland és Atkinson a TAT-ot nem mint klinikai mérõeszközt, hanem mint a teljesítménymotiváció mérésének eszközét használta, a teljesítmény pontozására olyan rendszert dolgoztak ki, ami a történetben szereplõk célját, tenniakarását számszerûsíti. Egy történetre maximum 11 pont adható, az érték pedig attól függ, a történet tartalmaz-e a teljesítménnyel kapcsolatos különbözõ állításokat, Cramer (1990) olyan átfogó és széles körben validált módszert dolgozott ki, amely a TAT-történetek alapján képes az egyén elhárító-mechanizmusait megbízhatóan feltérképezni.

Külföldi referencia

""Cramer, P. (2004). Storytelling, narrative, and the Thematic Apperception Test. New York: Guilford Press. Murray, H. A. (1971). Thematic Apperception Test. Manual." "Printed in the United States of America. Vane, J. R. (1981). The Thematic Apperception Test: A Review. Clinical Psychology Review, 1, 319?336. Dana, R. H. (1996). The Thematic Apperception Test (TAT)." "In.: C. S. Newmark (Ed.) Major Psychological Assessment Instruments. Second Edition. Allyn and Bacon, Boston. ""

Hazai referencia

Tematikus Appercepciós Teszt. Kézikönyv. OS Hungary, 2004.

Kategória

Személyiségteszt

TROG

A mérőeszköz magyar elnevezése

TROG

A mérőeszköz angol elnevezése

Test for Receptive Grammar

Rövídített név

TROG

Publikálás éve

1983

Szerző neve

D. Bishop

A teszt célja

A TROG a nyelvtani megértést vizsgálja; olyan többszörös választáson alapuló egyéni vizsgálómódszer, amelyet a különböz? nyelvtani szerkezetek megértésének tesztelésére fejlesztettek ki. A teszt 80 négy válaszlehet?séget megjelenít? feladatot (tételt) tartalmaz. A résztvev?nek –minden feladat esetében – 4 kép közül kell választania azt az egy képet, amelyik megfelel a vizsgálatvezet? által mondott frázisnak vagy mondatnak. A TROG segítségével a vizsgálatvezet? megállapíthatja, hogy milyenek a vizsgált fiatal megértési képességei a vele egykorúakhoz képest, és rámutathat a specifikus nehézséget jelent? nyelvi szerkezetekre is.

Fordította

Lukács és mtsai., 2009

Reliabilitás

A TROG páros és páratlan számú blokkjainak felezésével el?álló megbízhatósági együtthatók mind a brit, mind a hazai vizsgálati mintákon elfogadhatóak. A különböz? életkori csoportok eredményei figyelembe véve a megbízhatósági együtthatók átlaga a brit vizsgálati minta esetében 0,77, míg a magyar fiatalok körében végzett vizsgálat alapján 0,65.

Validitás

A TROG validitását a teszt kidolgozója a Peabody Képes Szókincsteszttel vizsgálta. A brit standardizációs mintában a két teszt nyerspontszámai közötti együttjárás 0,77 volt. A két teszt parciális korrelációja az életkor hatásának kisz?rése után 0,44. A TROG érvényességét a magyar vizsgálati mintán Williams-szindrómásoknál és Speciális nyelvi zavarral jellemezhet? fiatalok körében vizsgálták, és vetették össze a normatív mintán kapott eredményekkel. A kapott eredmények a TROG érvényessége mellett szólnak (Lukács, 2005, Lukács és mtsai., 2005).

Norma

Hazai norma: 1476 gyermek (3-14 éves).

Alkalmazható életkori övezet

3-14 évesek, illetve afáziás feln?ttek.

Felvételi jogosultság

B

Kitöltés ideje

Kb. 15 perc

Teszt tipus

Teszt altípus

Javasolt felhasználási környezet

Alkalmazható a nyelvfejl?dési zavarok, a specifikus nyelvi sérülés, a siketség, értelmi sérülés és a cerebrális parézis vizsgálatában, de a feln?ttkori afázia nyelvi megértési képességeinek vizsgálatára is használható.

Kiértékelés módja

A vizsgálati ?rlap segítségével a mutatók kb. 10 perc alatt kiszámíthatók.

Külföldi referencia

Bishop, D. V. M. (1983). Test for the Reception of Grammar (TROG). Manual. Medical Research Council. Chapel Press. Bishop, D. V. M. (1982). Comprehension of spoken, written and signed sentences in childhood language disorders. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 23, 1–20. Bishop, D. V. M. (1979). Comprehension in developmental language disorders. Developmental Medicine and Child Neurology, 21, 225–238.

Hazai referencia

Bishop, D. V. M. (1983). Test for the Reception of Grammar (TROG). Kézikönyv. Os Hungary. Lukács, Á., Pléh, CS., Racsmány, M. (2005). Nyelvi képességek Williams–szindrómában. Pszichológia, 2005, 4, 309–347.

Kategória

Klinikai- és neuropszichológiai teszt

Wechsler Gyermek Intelligenciateszt -IV

A mérőeszköz magyar elnevezése

Wechsler Gyermek Intelligenciateszt -IV

A mérőeszköz angol elnevezése

Wechsler Intelligence Scale for Children _IV

Rövídített név

WISC-IV

Publikálás éve

0

Szerző neve

Wechsler, D.

A teszt célja

Gyermek és serdülõkorúak intellektuális és kognitív képességeinek feltárása.

Fordította

Nagyné Réz és mtsai., 2007.

Reliabilitás

""A szubtesztek reliabilitását becslõ Cronbach alfa együtthatók 0,79 és 0,90 között mozognak (medián: 0,86). Az indexek megbízhatóságát becslõ mutatók 0,88 és 0,97 között vannak (medián: 0,92). A WISC?IV teljes standard mintájának átlag reliabilitáskoefficiensei" "0,80 körüliek. A 15 szubtesztb?l 12 reliabilitásértéke 0,80 és 0,89 közé esik, a legalacsonyabb" "a Törlés (0,62) és a Kódolás (0,74) megbízhatósága. Az Indexek reliabilitása 0,83 (Feldolgozási sebesség) és 0,94 (Perceptuális következtetés) között mozog. ""

Validitás

A WISC-IV validitását amerikai mintákon a korábbi változattal (WISC-III), és a felnõttek számára (WAIS-III) kidolgozott változatokkal, valamint a Gyermek Memória Skálával vetették össze. Az eredmények a WISC-IV érvényességét dícsérik. A mérõeszköz konstruktum validitását klinikai és nem klinikai gyermek minta összevetésével is elvégezték. A hazai adaptálás során a WISC-IV mellett a Raven-féle Progresszív Mátrixok is felvételre kerültek. Az eredmények magas együttjárást jeleztek a Raven pontszámok és a Perceptuális következtetés (r = 0,71) és a Teljes Teszt IQ (r =0,71) között.

Norma

Az amerikai normák 2200 6-17 éves gyermek bevonásával készültek. A hazai adaptáció 1000 fõs reprezentatív gyermekminta eredményei alapján készült el.

Alkalmazható életkori övezet

6-17 évesek

Felvételi jogosultság

C

Kitöltés ideje

60-90 perc

Teszt tipus

Intelligencia

Teszt altípus

Intelligencia

Javasolt felhasználási környezet

A WAIS-IV alkalmas a klinikai munkában és a kutatásban egyaránt arra, hogy a 16-90 éves felnõttek intelligenciáját és általános kognitív képességeit feltárjuk. A mérõeszköz segítségével lehetõség nyílik a tehetséges személyek azonosítására, vagy a mentális elmaradás feltárására. A mérõeszköz segítségével az adott személy különbözõ kognitív erõsségei és gyengeségei azonosíthatók.

Kiértékelés módja

""A szubteszteken elért nyerspontok ún. Index pontszámokba összesíthetõk. A mérõeszköz a következõ 5 Indexet tartalmazza: Perceptuális következtetés, Verbális megértés, Feldolgozási sebesség, Munkamemória. Összesen 15 szubteszt van, de ezekbõl csak 10 az alapszubteszt, a fennmaradó 5 kiegészítõ szubteszt. A Verbális megértés szubtesztjei: Közös jelentés, Szókincs, Általános megértés, Szótalálás. A Perceptuális következtetés szubtesztjei: Mozaik-próba, Mintakirakó, Mátrix-következtetés, Képkiegészítés, Súlybecslés. A Munkamemória szubtesztjei: Számterjedelem, Betû-szám szekvencia," "Számolás. A Feldolgozási sebesség szubtesztjei: Kódolás, Szimbólumkeresés," "Törlés. ""

Külföldi referencia

Wechsler, D. (2003). Wechsler Intelligence Scale for Children-4th Edition (WISC-IV). San Antonio, TX: Harcourt Assessment.

Hazai referencia

Wechsler, D. (2007). WISC-IV Technikai és értelmezõ kézikönyv. OS Hungary Tesztfejlesztõ Kft., Budapest. Wechsler, D. (2007). WISC-IV Tesztfelvételi és pontozási kézikönyv. OS Hungary Tesztfejlesztõ Kft., Budapest. Nagyné Réz, I., Lányiné Engelmayer, Á., Kuncz, E., Mészáros, A., Mlinkó, R., Rózsa, S., Bass, L., Kõ, N. (2008). A WISC-IV gyermek-intelligenciateszt magyar kézikönyve, Hazai tapasztalatok, vizsgálati eredmények. OS Hungary Tesztfejlesztõ Kft, Budapest.

Kategória

Intelligencia és általános mentális képességek

Wechsler Intelligenciateszt - IV

A mérőeszköz magyar elnevezése

Wechsler Intelligenciateszt - IV

A mérőeszköz angol elnevezése

Wechsler Intelligence Scale - IV

Rövídített név

WAIS-IV

Publikálás éve

0

Szerző neve

Wechsler, D.

A teszt célja

Felnõttek intellektuális és kognitív képességeinek feltárása.

Fordította

Rózsa és Kõ, 2009.

Reliabilitás

""A szubtesztek reliabilitását becslõ Cronbach alfa együtthatók 0,81 (Szimbólumkeresés) és 0,93 (Számismétlés) között mozognak. Az indexek megbízhatóságát becslõ mutatók 0,90 és 0,98 között vannak (medián: 0,95). A WAIS?IV teljes standard mintájának reliabilitáskoefficiensei" "0,80 körüliek. A 15 szubtesztb?l 13 reliabilitásértéke 0,80 és 0,89 közé esik, a legalacsonyabb" "a Betû-szám szekvencia (0,75) és a Képkiegészítés (0,76) megbízhatósága. Az Indexek reliabilitása 0,90 (Feldolgozási sebesség) és 0,95 (Verbális megértés) között mozog. ""

Validitás

A WAIC-IV validitását amerikai mintákon többek között a korábbi változattal (WAIS-III), és a fiatalok számára (WISC-IV) kidolgozott változatokkal, valamint a Wechsler Individual Achievement Test - Second Edition (WIAT-II) vetették össze. Az eredmények a WAIS-IV érvényességét dícsérik. A mérõeszköz konstruktum validitását klinikai és nem klinikai minták (pl. súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékosak, ADHD, Alzheimer demencia, depressziósak) összevetésével is elvégezték.

Norma

Az amerikai normák 2200 16-90 éves felnõtt bevonásával készültek. A hazai adaptáció 1100 fõs reprezentatív felnõtt eredményei alapján készült el.

Alkalmazható életkori övezet

16-90 évesek

Felvételi jogosultság

C

Kitöltés ideje

60-90 perc

Teszt tipus

Intelligencia

Teszt altípus

Intelligencia

Javasolt felhasználási környezet

A WISC-IV alkalmas a klinikai munkában és a kutatásban egyaránt arra, hogy a 6-17 éves fiatalok intelligenciáját és általános kognitív képességeit feltárjuk. A mérõeszköz segítségével lehetõség nyílik a tehetséges gyermekek azonosítására, vagy a mentális elmaradás feltárására. A mérõeszköz segítségével a fiatalok különbözõ kognitív erõsségei és gyengeségei azonosíthatók.

Kiértékelés módja

""A szubteszteken elért nyerspontok ún. Index pontszámokba összesíthetõk. A mérõeszköz a következõ 5 Indexet tartalmazza: Perceptuális következtetés, Verbális megértés, Feldolgozási sebesség, Munkamemória. Összesen 15 szubteszt van, de ezekbõl csak 10 az alapszubteszt, a fennmaradó 5 kiegészítõ szubteszt. A Verbális megértés szubtesztjei: Közös jelentés, Szókincs, Általános megértés, Általános ismeretek, Szótalálás. A Perceptuális következtetés szubtesztjei: Mozaik-próba, Képi fogalomalkotás, Mátrix következtetés, Képkiegészítés. A Munkamemória szubtesztjei: Számterjedelem, Betû-szám szekvencia," "Számolás. A Feldolgozási sebesség szubtesztjei: Kódolás, Szimbólumkeresés," "Törlés. ""

Külföldi referencia

Wechsler, D. (2008). Wechsler Adult Intelligence Scale - 4th Edition (WAIS-IV). San Antonio, TX: Harcourt Assessment.

Hazai referencia

Wechsler, D. (2009). WAIS-IV Technikai és értelmezõ kézikönyv. OS Hungary Tesztfejlesztõ Kft., Budapest. Wechsler, D. (2009). WAIS-IV Tesztfelvételi és pontozási kézikönyv. OS Hungary Tesztfejlesztõ Kft., Budapest. Rózsa, S., Kõ, N., Mészáros, A., Kuncz, E., Mlinkó, R., (2008). A WAIS-IV Felnõtt Intelligenciateszt magyar kézikönyve, Hazai tapasztalatok, vizsgálati eredmények. OS Hungary Tesztfejlesztõ Kft, Budapest.

Kategória

Intelligencia és általános mentális képességek

Wisconsin Kártyaszortírozó eljárás

A mérőeszköz magyar elnevezése

Wisconsin Kártyaszortírozó eljárás

A mérőeszköz angol elnevezése

Wisconsin Card Sorting Test

Rövídített név

WCST

Publikálás éve

2000

Szerző neve

D. A. Grant, E. A. Berg

A teszt célja

Bár a Wisconsin Kártyaszortírozó eljárást els?dlegesen a perszeveráció és az absztrakt gondolkodás mérésére fejlesztették ki, ennek ellenére az elmúlt évtizedben a neuropszichológiai vizsgálatok egyik legnépszer?bb eljárása. A végrehajtó funkciók mérésére kiválóan alkalmas, mivel érzékeny a frontális lebeny diszfunkcióira. A teszt megbízható képat ad a kognitív flexibilitásról, a konceptualizációról, a válaszgátlás képességér?l, a hipotézis alkotás min?ségér?l és a váltásról. Az eljárás során a vizsgálati személynek különböz? stimulus és válaszkártyákat kell egymáshoz illeszteniük úgy, hogy a kísérletvezet? a válaszadás után visszajelez arról, hogy a válasz jó volt-e, vagy sem. A stimulus kártyák mindegyike eltér egymástól színben, számban és formában. Az osztályozási elveket a kísérletvezet? változtatja, s figyeli, hogy a vizsgálati személy mennyire követi ezeket az osztályozási elveket. (OS hungary weboldaláról)

Fordította

A módszert több hazai vizsgálatban alkalmazták. A módszer kézikönyvének fordítására azonban még nem került sor.

Reliabilitás

A WCST teszt-reteszt reliabilitását többféle klinikai mintán végzett eredmény is alátámasztja: lásd pl. Ozonoff, 1995, Heaton, 1993, Paolo és mtsai., 1996, Basso és mtsai., 1999.

Validitás

A mér?eszköz érvényességét különböz? klinikai csoportokon tesztelték (pl. agyvérzéses betegek, krónikus agysérülésben szenved?k, neurodegeneratív megbetegedésben szenved?k, szkizofrének). Az eredmények a mér?eszköz validitását támasztják alá (lásd pl. King és mtsai. 2002, Greve és mtsai., 2002, Ord és mtsai., 2010, Su és mtsai., 2008).

Norma

899 f?s amerikai gyermek és feln?tt minta

Alkalmazható életkori övezet

5 éves kortól

Felvételi jogosultság

C

Kitöltés ideje

Kb. 20-30 perc.

Teszt tipus

Neuropszichológia

Teszt altípus

Javasolt felhasználási környezet

Neuropszichológiai vizsgálatoknál vagy kutatásoknál a végrehajtó funkciók mérésére.

Kiértékelés módja

Kézi vagy számítógépes kiértékelés.

Külföldi referencia

Monchi, O., Petrides, M. Petre, V., Worsley, K., & Dagher, A. (2001). Wisconsin card sorting revisited: Distinct neural circuits participating in different stages of the task identified by event-related functional magnetic resonance imaging. The Journal of Neuroscience, 21(19), 7733-7741. E. A. Berg. (1948). A simple objective technique for measuring flexibility in thinking J. Gen. Psychol. 39: 15-22. Grant, D.A., & Berg, E.A. (1948). A behavioural analysis of degree of reinforcement and ease of shifting to new responses in a Weigl-type card-sorting problem. Journal of Experimental Psychology, 38, 404-411.

Hazai referencia

Tárnok, Zs., Barsi, P., Gádoros, J., Halász, P. (2006). Végrehajtó funkciók zavara frontális károsodásokban és frontális epilepsziában. Ideggyógyászati Szemle. 59(7-8): 269-280

Kategória

Klinikai- és neuropszichológiai teszt